2008. április 10., csütörtök

Séllei Nóra

Irodalomtudós, a gender studies magyarországi képviselője, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem angol-amerikai tanszékének docense. 2008. április 10-én lesz az Irodalmi Centrifuga vendége.

"1992-ben, amikor már két éve az egyetemen voltam, és éppen azon gondolkodtam, hogy miből írjam a kisdoktorimat, adódott egy olyan lehetőség, egy csereprogram keretén belül kimenni az angliai Hullba, ahol a Nők és az irodalom című feminista irodalomkritikai kutatási lehetőséget is meghirdették. Amikor először olvastam a programot, megakadtam, hogy egyáltalán ilyen is van. Tehát a történet itt kezdődött, és Hullból hazaérve úgy döntöttem, hogy itthon is belevágok, és ilyen típusú szemináriumot hirdetek meg a debreceni diákoknak. Ez volt az „őssejt”, amiből a későbbiekben kinőtt és elágazott a többi kutatás és egyetemi óra.
[...]
Egyrészt az, hogy egy szöveget nő írt, még nem garantál semmi olyat, amiről bárki is feltételezhetné, hogy női szöveg. Mindezidáig senki nem definiálta azt, hogy mi az, hogy női szöveg, bár vannak olyan típusú megközelítések, hogy valamilyen szinten talán stilisztikai szempontból ez utolérhető, egyébiránt pedig nem vagyok benne biztos, hogy ez központi jellegű kérdés, már csak azért sem, mert ott van az olvasó maga, aki nagyon sokféleképpen olvas, tehát rajta is sok minden múlik. Ettől függetlenül van a szövegeknek egy olyan csoportja, amelyikben az a kérdés, hogy mit jelent nőnek lenni, sokkal nagyobb hangsúlyt kap, és ezen az alapon valóban létrejött, mondjuk, az amerikai és az angol irodalomban egy olyan kánon, amelyik nagyrészt mégiscsak írónők könyvei köré rendeződik.
[...]
Ebben nagy szerepe volt mindannak a munkának, amit a feminista irodalomkritikusok elvégeztek odakint a 70-es 80-as években, amely munkának alapvető része volt, hogy olvassuk újra ezeket a szövegeket, nézzük meg, milyen más jelentéseket termelhetnek ki magukból, miket lehet még a felszínre hozni. Nagyon érdekes, szövegközeli, a szövegek metaforarendszerére alapuló elemzéseket hoztak létre. Ezt azért is mondom, mert az egyik vád a feminizmus ellen az, hogy az csak politika, és nem olvas szövegeket, pedig ez egyszerűen nem így van. Hihetetlen gazdag és mély meglátásokat tartalmazó olvasatokat hoztak létre, másrészt újraolvastak már addig is kanonizált szövegeket, illetve elvégeztek egy hatalmas munkát: ez pedig az elfelejtett szövegek felfedezése és újraolvasása Egész sor könyvkiadó szerveződött e köré a munka köré, mint például a Virago, a Women’s Press, amelyek köteteikkel nemcsak alternatív kánont hoztak létre, de hihetetlen átrendezéseket hoztak létre magában a hagyományos kánonban: ezt az egyetemisták olvasmánylistáinak változásában is nyomon követhetjük." (részletek Soós Viktória 2005 júniusi interjújából a vagy.hu-ról)

"A feminizmus alapvetően politikum, politikai beállítódás és mozgalom, amely legalább másfél évszázadra tekint vissza az európai történelemben. A women’s studies (nőtudományok) a feminizmus 1960-as évek végén induló második hullámának a „mellékterméke”: interdiszciplináris tudomány, mely igen változatos (kultúrakritikai, pszichoanalitikus, szociológiai hátterű, új marxista, szemiotikai, diszkurzuselméleti, posztkoloniális, dekonstrukciós, stb.) módszerekkel kutatja azt a kérdést, hogy mit jelent kultúránkban nőnek lenni, illetve miképpen működik az az igen összetett diszkurzusrendszer, amely létrehozza a nőiesség fogalmát. Viszont mivel a femininitás sohasem önmagában áll, hanem bináris oppozíciót alkot a maszkulinitással, a women’s studiest igen hamar felváltotta a gender studies, vagyis a társadalmi nemek kritikai vizsgálata, amely a megközelítés szempontjából megtartotta a women’s studies sokszínűségét, de a kutatás fókusza már a nemek – egymástól elválaszthatatlan – viszonyait kutatja.
[...]
Nagyon sok olyan hallgató került már ki a harmad-, negyedéves csoportjaimból, akiket megérintett ez a szemléletmód. Mivel sokféle ilyen órát tartok, aki akarja – és be is jut a kurzusokra –, a két év alatt akár nyolc genderes szemináriumot is elvégezhet nálam, ami nyilván nagyon intenzív munkát jelent, hiszen egy idő után a kurzusok valahol összeérnek, erősítik egymást, ebből következően sokan írják a szakdolgozatot is nálam, és egyre több a TDK-zó, PhD-zó is. Lassan valóban kutatócsoportról is beszélhetünk, hosszú távon remélhetőleg formálisan is – egy MA-programot előbb-utóbb mindenképp létre szeretnék hozni." (Részletek Lapis József Séllei Nórával készített interjújából a Szkholionból)

meghívó az estre

2008. március 27., csütörtök

Farkas Tímea

Újságíró, hivatásos háborgó és intenzív sajtós. Senki nem scriptel nála jobban.

Érdekli, milyen a szappanoperák nőképe, hogy lehet, hogy a politikusokat nem érdeklik, vagy nem úgy érdeklik a nők, hogy hogyan lehet majd összeszervezni az életet néhány gyerekkel, s hogy milyen az élet húszon túl. Boldog házasságban él.
Ha kell, lelkesedik, ha kell, mások helyett is felháborodik. Szívesen áll egy-egy ügy mellé, de megválogatja támogatottjait. ICA megméretett, és méltónak találtatott.
ICA szerkesztőségének tagja.

Zsemberi Zsófia

Film- és televízió rendező, lelkes nőtudatú figyelő és ICA filmes megörökítője.

Grunwalsky Ferenc osztályába jár, hamarosan végez. Mindennapjait a filmek töltik ki. Már első vizsgafilmjével egy egész csapatnyi vizsgáztatót sikerült meglepnie. Kicsi, de erős: törékeny egyensúlyt örző tevékenységbomba. Ha meg nem sértik, vagdalkozik össze-vissza: ebből születnek az ICA Mozi filmjei.
ICA szerkesztőségének tagja, megjelenésének elengedhetetlen összetevője.

Eperjesi Ágnes

Képzőművész. ICA alakjának alkotója.

Budapesten és Hollandiában tanult. Tipográfiából és fotográfiából végzett mesterkurzust a Képzőművészeti Egyetemen. A Miskolci Kortárs Művészeti Múzeumban, a Ludwig Múzeumban, a japán Kiyosato Fotóművészeti Múzeumban, a Philadelphia Museum of Art-ban, a Nemzeti Galériában, a kecskeméti Fotómúzeumban, a Moritzburgi Városi galériában, az Osztrák Kulturális Intézetben, a boszniai Obala Művészeti Központban, Székesfehérvárott a Szent István Múzeumban és Dunaújvárosban is láthatóak közgyűjteményekbe válogatott művei.
Legutóbb belső útra invitálta kiállításának látogatóit: PRIVAT PROTEST című anyagában azt vizsgálta, ki mi ellen emelne szót önmagában. Van honlapja is.
Ő felel azért, hogy ICA mindig szép legyen.

Márton Róza Krisztina

Drámaíró, anya és archivátor.

Honlapokat gyűjt skalpként, portfólióba. Kisipari módszerekkel, statikusan dolgozott; néhány példa: C3, Lettre, Patak könyvek.

Beszélt a Beszélőből, Karádi Évával a visitcard alkotója volt. Fordított Nabokovot, William James-t, Harwood-ot. Akasztott ember még nem volt - de bevállalná azt is, érdekes lehet.

Meglehetősen olvasott, az ikúja közelíti testmagasságát, ivarszerűleg nő, perfekcionista és törpekisebbségi. Két fiúgyermekkel, apjukkal és egy weimari vizslával él belbudán.

ICA szerkesztőségének tagja.

Rónay Gabriella

Fotós, informatikus, ICA-készítő. Az Irodalmi Centrifuga honlapjának egyik megvalósítója.


Képzeld magad elé a sehány éves kislányt! Mondjuk Magyarországra születik és egy-két évvel idősebb. Bölcs, vörösesbarna, s hatalmasak a szemei. Tavaszvégi alkonyat. Ránézel. Felragyog a tekintete. Izzanak a szeplői a lemenő nap fényében. Tudod, hogy bántja valami. Attól ragyog, hogy homályos kicsit. Úgy csillan.
Most képzeld el, hogy felnő!
Őszintén lelkesedik, mégsem naív; megmentene, ha kell - de leginkább hallgat; idő kell hozzá, hogy megértsd.
Rajzolgat magában, képeket gyűjt és minden formájában szereti a fényt: a természetben. Az emberekben. Rávilágítanak... rá világítanak.
Képeket gyűjt a lencsébe is. Jókor nyomja le a pillanatállj!-t.
A képein soha senki nincs egyedül. A sirály sirállyal szinkronban repül, a rendőr egy ismerőssel tekint egy irányba. Az ágyúcsövön át gyerekek nézik egymást. Még a megáradt vízzel szemben egyedül pipiskedő kislánynak társul adja az árnyékát.
Meg magát. Ahogy néz.
Idő kell hozzá, hogy megértsd.

Amit látsz, részben őt dícséri.

Györe Gabriella

Az Irodalmi Centrifuga honlapjának szerkesztője.

Könyvekkel, tényekkel, néhány holttal és pár élővel meg a félelmeivel vette körül magát – dolgozik rajta, hogy a holtakat és félelmeket élményekre, élőkre és emberekre cserélje.
Inganehezék: leng és kötődik.
Hivatásos pók, hálót sző maga köré: néhány kutya, macska, teknős, ember, megvilágosodott (fél)isten és sámán barátjának tudja magát.
Nő az Ön tudata? kérdésre öntudatosan válaszol.
Költ: pénzt nyíltan, verset féltitokban. Kötete nincs. Képeket rögzít: agyba, gépbe. Beszélget: hol nyilvánosan, hol nem. Cikkeket ír.
Él, tapasztal, eszik, iszik, alszik. Néha szív. Olyankor dobban. Néha lélek. Olyankor utazik: vándorol.
Nyugodt életet szeretne - egyszer.
Most kulturális honlapokat szerkeszt – ICÁ-t is.

2008. március 13., csütörtök

Erdős Virág

"Erdős Virág / az egy amfetamin-származék, / csak az a gáz, / hogy később elég nehéz róla leállni.
Erdős Virág / az egy poszttraumás stressz-szindróma, / olyan, hogy az ember mondjuk / üldögél a tévé előtt, / gondol egyet, / fölpattan, / és olyat tesz, / hogy hu.
Erdős Virág / az egy kamatozó kincstárjegy, / de nekem aztán beszélhetsz, / én elverem az egészet és kész."
Erdős Virág Hazudós meséje Erdős Virág meghatározásaiból a Másmilyen mesék kötetből.
2005. december 15-én az Éjszakai állatkert bemutatóján, 2006. április 27-én a Trauma-centrifugán, s 2008. március 13-án volt az Irodalmi Centrifuga vendége.

Erdős Virág
az egy dél-budai szólásmondás,
olyan, mint a "bungee jumping",
akkor szokták mondani,
ha nem jut az eszükbe más.

Erdős Virág
az egy természeti katasztrófa,
függőleges,
tizenkét betű.

Erdős Virág
az egy kedvezményes díjcsomag,
már feltéve,
ha arról beszélsz,
amiről akarsz.

Erdős Virág
az egy többfunkciós termékcsalád,
voltaképpen rajtad áll,
hogy mit kezdesz vele.

Erdős Virág
az egy amfetamin-származék,
csak az a gáz,
hogy később elég nehéz róla leállni.

Erdős Virág
az egy poszttraumás stressz-szindróma,
olyan, hogy az ember mondjuk
üldögél a tévé előtt,
gondol egyet,
fölpattan,
és olyat tesz,
hogy hu.

Erdős Virág
az egy kamatozó kincstárjegy,
de nekem aztán beszélhetsz,
én elverem az egészet és kész.

Erdős Virág
az egy free style T-shirt,
bele is van nyomatva, hogy
”NO”.

Erdős Virág
az egy fokozottan védett állat,
akárcsak a Gólyatöcs,
az Ugartyúk,
a Törpesas,
elejtése, befogása,
élőhelyének megzavarása,
fiókáinak, tojásainak gyûjtése
tilos.

Erdős Virág
az a híres-neves hackerkirály,
de nyugi,
már lebukott.

Erdős Virág
az egy ilyen „emberi dolog”.

Erdős Virág
az Allianz Csoport tagja,
úgyhogy bizonyára nem lep meg,
hogy hosszútávon biztonságos jövőt garantál.

Erdős Virág
az egy Tüzes Pokémon.

Erdős Virág
az egy veszedelmes programféreg,
az ember épp csak ráklikkel,
és máris kész a baj.

Erdős Virág
az egy elvadult mutáns,
én nem is értem,
hogy engedik képernyőre az ilyet.

Erdős Virág
az egy úgynevezett extrém sport,
felhajtasz egy szponzort,
aztán nekimész fejjel a falnak.

Erdős Virág
az egy vadonatúj feldolgozás,
csak az a kár,
hogy tele lett nyomva
hipp-hopp elemekkel.

Erdős Virág
ilyen címszó nincs.

Erdős Virág
az egyik leghíresebb magyar író,
de már sajnos meghalt,
vagyis nem halt meg,
csak mindig nagyon későn jár haza.

Erdős Virág
a másik leghíresebb magyar író,
pólókat ír,
szélvédőket,
állítólag ő írta, hogy
„I love Budapest”.

2008. február 28., csütörtök

Kármán Irén

Újságíró, anya, feleség, dokumentumfilm rendező, szerkesztő. Ő az Olajos.

Az olajszőkítés szerinte a rendszerváltás krimije volt. Olyannyira zavarja, hogy szerény becslések szerint is az államkasszából az olajozás során elsíbolt összeg 3000 milliárd forintra rúg, hogy oknyomozásba fogott. Kutatási alapján előbb 2006-ban egy riportkönyvet - Szemben a maffiával – Papa nyomoz - jelentet meg, majd rögvest ezután, 2007-ben a Szemben a maffiával, avagy olajozott viszonyok címmel dokumentumfilmet. Az olajügyekről blogol.

Aztán 2007. június 22-e megváltoztatja az életét, gondolkodásmódját, kizökken álmodozásából. Mert azon a nyári estén a Duna partján ismeretlenek megverik. Úgy véli, megveretése és „olajos” munkássága közt szoros az összefüggés. Bizonyítékot azonban a rendőrség aligha talál. Talán nem is keres igazán. Ezért megírja A Kármán-ügy: titkok és gyanúk (2007) című könyvét. Most az olajügyek 85 évre titkosított dokumentumainak nyilvánosságra hozásáért küzd.
(G.A.)

Meghívó az estre

2007. november 29., csütörtök

Ágens

27 éves korában kezdett el énekelni.

2000-től foglalkozik színházújító kísérletekkel. Alkotótársaival, főként Gergye Krisztián táncos-koreográfussal és Tasnádi József képzőművésszel közösen a zene, a kortárs tánc valamint a látvány tökéletes egységét keresi.

'Ágens - így nevezik, így hívja magát, így is tanultuk meg az elmúlt évek alatt. Egy nő, akinek természet alatti hangja van, biztosan megszámolta már valaki, hány oktáv, és úgy jár-kel a zene és opera irodalomban, ahogy csak kedve tartja. Na, úgy nem. Mert nem a kedve tartja, hanem a mondanivalója. Ebben a világban, ahol a koncepció megléte gyanús, ahol nem szokás mondani valamit, hanem inkább formába önteni szokás, ott bizony megbízhatatlan művészeti elem az, aki magasról tesz a szokásokra, az elvárásokra, és saját törvényéhez szabja a magas művészeti alkotásokat. Öntörvényéhez - mondhatnánk, de csak az tudja ezt tenni, akinek van. Öntörvénye. Magára szabott világa. Mihez tartása.Ágens- nem írható bele az általunk már megismert formákba. Kitalálta, vagy éppen megtalálta magát.' Sándor Erzsi - Petőfi Rádió, 2006. nov.


Kúrós versek címmel jelent meg kötete a Barrus Kiadónál.

"A mintegy kilencven oldalas vékony fekete kötet üt. Négy, ötszöri átolvasásra is sugárzó szövegeket olvashatok. A kötet gerince azonban már nem bír ki ennyi forgatást, s mint egy ébenfekete pasziánsz csomagból húzom elő az egyes lapokat, rajtuk a fehér betűk, jelek sokasága, konstellációk, fordulópontok, sorsdiagramok. Mintha a versek térnének át olvasás közben egy újabb formába, és lesz belőlük egy külön kereteztethető kép, vagy egy lapokból variálható regény, de talán legjobban egy kortárs librettó." Kurdy Fehér János / Élet és Irodalom, 2007. július 27.

2007. november 8., csütörtök

Bán Zsófia


Író, esztéta, irodalomtörténész. Egy amerikáner, aki kijárta az esti iskolát, s talán majd minket is megtanít.
'"Bovaryné én vagyok" - mondta Gustave Flaubert. Ha egy kicsit alaposabban megvizsgáljuk ezt a szállóigévé vált kijelentést, akkor elgondolkodhatunk az irodalmi alak, a valóságos én és a szerzőség kölcsönös viszonyairól, és azzal a talán szokatlan kérdéssel is szembetalálkozunk, hogy mi köze van az irodalmi szövegeknek a nemi különbségekhez.' - Bán Zsófia: Van-e az irodalomnak neme? Előadás a Mindentudás Egyetemén 2004. április 5-én.

"Világpolgár. Gyűjti Amerikát.
Gyermekkorában éli, nézi, érzékeli, aztán olvassa, rendezgeti, kutatja, elemzi, előadja. Végül írja: Amerikáner.
Mit tesz egy néppel, ha a 60-as évek közepén már 50 millió TV-készülék előtt ülnek a lakói? Mi lesz a könyvekkel? Olvasunk-e még? Van-e az irodalomnak neme?
Merev határok nélkül mutatja be a szemlélet és látásmód másságát olvasóinak és diákjainak. Az Éjszakai állatkert címadó novellájának szerzője." (Fábián Évi: Nők Magyarországon - G. A.)

2001 óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Amerikanisztika Tanszékének docense.
Főbb oktatott témakörei a XIX-XX. századi amerikai irodalom, a Critical Theory, a kortárs irodalomelmélet, az amerikai filozófia, a XX. századi amerikai művészet, a vizuális kultúra valamint az amerikai kultúra és civilizáció.

Saját, önálló novellákként is olvasható fejezetekből összeálló regénye az Esti iskola - olvasókönyv felnőtteknek a Kalligram Kiadó gondozásában jelent meg 2007-ben. Ő egész népét fogja - reméljük.

Az Éjszakai állatkert antológia bemutatóján 2005. december 15-én, Esti iskola című könyvével 2007. november 8-án volt az Irodalmi Centrifuga vendége.

Bán Zsófia portréja

Bán Zsófia honlapja

2007. szeptember 27., csütörtök

Polcz Alaine

Pszichológus, író, tanatológus, a Magyar Hospice Mozgalom, majd alapítvány életre hívója, Mészöly Miklós felesége. Kolozsváron született 1922. október 7-én. Budapest hunyt el, 2007. szeptember 20-án.



Művei:
A „kisoroszlán-játék” mint diagnosztikai és terápiás eszköz (1962)
A bábjáték alkalmazása a gyermekpszichodiagnosztikában és pszichoterápiában (1966)
Bábjáték és pszichológia (1966)
Az elveszett cirmos (1966)
Aktív játékdiagnosztika és játékterápia (1974)
Orvosi pszichológia a gyakorlatban (1976)
A rend és a rendetlenség az emberi cselekvésben (1987)
A halál iskolája (1989)
Asszony a fronton (1991)
Meghalok én is? A halál és a gyermek (1993)
Macskaregény (1995)
Éjjeli lámpa (1996)
Ideje a meghalásnak (1998)
Főzzünk örömmel (1998)
Világjáték (1999)
Az életed, Bíró Berta (2000)
Leányregény (2000)
Gyászban lenni (2000)
Élet és halál titkai (2001)
Gyermek a halál kapujában (2001)
Karácsonyi utazás (2002)
Kit siratok? Mit siratok? (2003)
A rend és a rendetlenség (2004)
Kit szerettem? Mit szerettem? (2004)
Együtt az eltávozottal (2005)
Egész lényeddel (2006)
Karácsonyi utazás (2007)

Polcz Alaine-ről a wikipédián

Polcz Alaine halálára

Meghívó a Bitó Lászlóval Az utolsó mérföld-ről szóló beszélgetésre

Bitó László

Író, orvoskutató, az eutélia képviselője, Polcz Alaine beszélgetőpartnere. Ilona Sanchez alakjának teremtője, névadónk, s a vakság megszüntetője.
"Lelkiismerete mindannyiunké: egy férfiasan elfogulatlan és nőiesen érzékeny lelkiismeret."

"Ha életed minden keresztútjánál tied a választás, halálodat is te választod, még ha születésedkor ezer különféle halál várt is rád." (In: Názáreti Izsák)
"Elveszett nap az, amelyen az emberfia nem hagy maga mögött valamit, amiben addig hitt, és nem bukkan rá valami újra, amiben hinni képes." (In: Názáreti Izsák)

Budapesten született, 1934. szeptember 7-én.
Az ötvenes években kitelepített, majd munkaszolgálatos a komlói bányában.
1956-ban vezető, elfogják, menekül: az Egyesült Államokban telepedik le, itt tanul és épít siekres orvoskutatói karriert.
A Columbia Egyetem nyugalmazott professzora.
A Xalatan kifejlesztésével a vakságot okozó glaukóma műtéti kezelését képes kiváltani. A zöld hályog elleni cseppek felfedezéséért, tudományos munkásságáért itthon is elismerték.
A kilencvenes évektől hazatelepült, regényeket ír: Istenjárás, Az ötödik lovas, Ábrahám és Izsák, Izsák tanítása, A Názáreti Izsák - néhány regénye.
A Technopuccs dosszié című kisregényét Goedon Agáta centrifugázta ki a könyvtárban.
Esszékötetei között jelent meg a Nekünk kell megváltanunk magunkat, a Boldogabb élet - jó halál és Az utolsó mérföld - Beszélgetések Polcz Alaine-nel.

"Ahhoz, hogy jó értsük, hogyan alkalmazza a kollektív tudat és tudatalatti tartalmait, fontos, hogy ismerjük a kortárs szerzőt magát is: gondolatait, életútját, cselekedeteit. Bitó Lászlóé egy jól ismert magyar sors, mely ugyanakkor szokatlanul sikeressé vált. Két teljes élete van: a fiatal 56-os forradalmáré, aki későn elismert magyar íróként és gondolkodóként emigrált hazájából, s a sikeres, külföldön elismert amerikai tudósé és orvoskutatóé. Mindkettőről ismereteket nyerhetünk írásaiból, melyekből arra is fény derül, hogy Bitó László hiteles ember: egy példátlanul széles látókörű humanista és feminista.
Bitó László lelkiismerete mindannyiunké: egy férfiasan elfogulatlan és nőiesen érzékeny lelkiismeret. Abszolút értékben gondolkodik, gondolkodásában nemzedékeink teljes személyiségét és látható tetteit vizsgálja."

Bitó László 2007. szeptember 27-én volt az Irodalmi Centrifuga vendége.

Lelkiismereti puccs! - Bitó László: A Technopuccs-dosszié
Meghívó az estre
Nekrológ Polcz Alaine-ről
Bitó László honlapja

2007. április 26., csütörtök

Drozdik Orshi / Drozdik Orsolya

1970-től 77-ig járt a budapesti Képzőművészeti Főiskolára. 1974-től 77-ig ugyanitt a grafika szak mesterképzőjére járt. A világ majd' minden táján kiállították képeit, egyéni és csoportos kiállításokból több százat tud maga mögött. Számos képzőművészeti egyetemen tanított Budapesttől New Yorkon át Thaiföldig.

Bacsó Péter szerint Drozdik Orsolya művei kísérletek arra, hogy láthatóvá tegyék a testi megmutatkozás sokértelműségét, s azt, ahogy egy (művész)nő lát.

A Guerilla Girls nevű képzőművész-csapatról egy barátnőmtől hallottam először, két évvel ezelőtt, Drozdik Orshi Ludwig Múzeum-beli kiállítása után. Azt mondta, hogy ha jól tudja, Drozdik Orshi tagja egy Gerillalányok nevű csapatnak New Yorkban, de legalábbis "köze van hozzájuk". Persze ezt nem lehet biztosan tudni, tette hozzá, mert a csoport tagjai nem hozzák nyilvánosságra kilétüket.
Csak annyi tudható róluk, hogy nők, művészek és művészettörténészek, vagyis olyan szakmákban működnek, ahol a férfiaknak kedveznek a hatalmi és pénzügyi viszonyok - viszont nagyon csípős és szellemes akcióikkal válaszra serkentik a képzőművészeti intézményeket.


És magáért beszél az a plakát, amelyiken a Gerillalányok elmagyarázzák, miért jó női művésznek lenni:
"Nem érzed úgy, hogy a siker túl nagy nyomást gyakorol rád és a munkádra.
Nem kell férfiakkal együtt szerepelned a kiállításokon.
Nem érzed bezártnak magad a művészeti világban, hiszen négy helyen is dolgozol szabadúszóként.
Tudhatod, hogy a karriered felívelhet, ha betöltöd a nyolcvanat.
Biztos lehetsz benne, hogy bármit csinálsz, azt mondják rá, hogy nőies.
Nem érzed úgy, hogy megragadtál a teljes állásban való tanításnál.
Láthatod, ahogyan az ötleteid tovább élnek mások munkáiban.
Választhatsz a karrier és az anyaság között.
Nem kell nagy szivarral a szádban fuldokolnod, vagy olasz öltönyben festegetned.
Több időd marad a munkára, amikor a párod ejt egy fiatalabb nő miatt.
Belekerülhetsz a művészettörténeti könyvek sokadik javított kiadásába.
Nem kell zavarba jönnöd, mert zseninek neveznek.
A képed megjelenik a művészeti magazinokban, ha gorillamaszkot viselsz."

Kötete: Individuális mitológia – Konceptuálistól a posztmodernig (Gondolat, Budapest, 2006)
A közölt kép Az Én fabrikálása-sorozat Medikai erotika című részének egyik darabja.

2007. április 26-án volt az Irodalmi Centrifuga vendége.

Drozdik Orsolyáról bővebben a honlapján
Meghívó az estre a folyóiratban
Drozdik Orsolya az ikertornyok katasztrófájáról

2007. március 8., csütörtök

Fábián Évi

Fotográfus - nőket gyűjt, analóg technikával, Magyarországon.


Egy idézet, mely jellemzi, bár kicsit elferdítve: Magyarországról, édes hazánkról, ne feledkezzél meg szegény magyar nőkről.

Nos, ő nem feledkezik meg. Nők magyarországon című kötete női portrégaléria: Gordon Agáta és Heves Andrea szövegeivel kísérve nyolcvannyolc nő portréját adta közre.

Szabadúszó fotográfusként portrékat és úti bezsámolókat készít: Ázsia, Észak- és Dél-Amerika, Oroszország, Mongólia és Európa is megelevenedik képein. Digitális technikával készült képei számos internetes magazinban megjelentek már. Női portréit azonban nem ezzel a technikával készítette.

Tiszteli a rituálét: az analóg fényképészet hagyománya segítette közelebb portréi alanyaihoz.

2007. február 8., csütörtök

Rakovszky Zsuzsa

Költő, író, műfordító, számos verseskötet és két regény írója - a nők traumáinak feltérképezője.


"Pályája nem a hullócsillagé, első jóslatai óta szeretik és méltányolják az olvasók és az irodalom is. Azonban a siker mintha meg sem érintené. Regényei nehéz időkben induló lánykorok csonkolt múltjának, családi traumáinak és identitáskeresésének felidézői.Sok generáció örök női mindennapjait emeli az irodalomba és közös tudatunkba." (In: Fábián Évi - Nők Magyraországon)


2007. február 8-án csütörtök este héttől volt az Irodalmi Centrifuga vendége.


Meghívó az estre
A kígyó árnyékáról
A hullócsillag évéről
Mi történt az esten?

2007. január 18., csütörtök

Bárdos Deák Ágnes

Az alternatív zene nagyasszonya, a Kontroll Csoport és az Ági és a fiúk énekesnője.

1956. november 27-én született Budapesten.
"Ön- és közveszélyes intenzitással élte a nő ellentmondásos szerepeit dalaiban és írásaiban. Erejét nem törte meg a sommás szemforgatás és a fanatikus rajongás közötti meghasonlás. [...] Második küldetésében alternatívprogram-szervező, műsorvezető és vezeklő, aki nemzedéke nagy női tanulságait osztja meg közönségével." (In: Nők Magyarországon)

"Az arcom és az agyam egyaránt barázdált dolgok
Ha mind a kettő aktív nem lehetek igazán boldog
Nem lehetek igazán
nem lehetek igazán
nem lehetek igazán boldog.

Nem lehetek egyszerre okos és szép
Zavaros lesz benned rólam a kép
Nem lehetek egyszerre okos és szép
Zavaros lesz benned rólam a kép
Zavaros lesz a kép..." (Kontroll csoport)

"Hatalomra vágyom, kiáltotta egy szép napon a szám, és a testem hozzáidomult a gondolathoz. A férfihoz simultam, akire szintén vágytam. Szorosan, még szorosabban, még, még, még! A szemébe néztem, finoman és durván, ahogy csak én tudtam." (BDÁ: Hogy jobban bekaphassalak. Éjszakai állatkert)

Bárdos Deák Ágnes az Éjszakai állatkert antológia bemutatóján, 2005. december 15-én volt az Irodalmi Centrifuga vendége.

2006. október 26., csütörtök

Palya Bea

Énekes, a magyar, bolgár és cigány dalok hiteles megszólaltatója. Psyché vershangja, Weöres Sándor mellett Psyché énekhangját ő adja.

"Énekelj a saját hangodon, legyél őszinte, a szívedből, a hasadból jöjjön a hang. És tudd, hogy miért énekelsz!" Palya Bea

"Néptáncosként indult, néprajzot tanult, a népi kultúra egyik őrizője és szintetizálója, világzenei áramoltatója" - írja róla a Nők Magyarországon.

Gyerekkora óta táncol és énekel. Az ELTE néprajz szakán szerzett diplomát 2002-ben. Mindig is érdekelték a zenei találkozások, különböző műfajok egymásra vonatkozásai.

Ma már saját dalait írja, melyekben mindarról énekel, amit megél. Ollykor víg kedvében Psychével etet pittyéket. Erről egy alkalommal így beszélt: „Nekibirkóztam a feladatnak és Weöres Sándornak: játék és öröm, de ádáz harc is a Költővel, a Költőnővel...”

Lángh Júlia mellett 2005. március 31-én, Závada Pál mellett 2005. december 1-jén, Weöres Sándor Psychéjére készült estjével 2006. október 26-án, Lévai Katalin mellett 2008. január 4-én is az Irodalmi Centrifuga vendége volt, de szerepelt Bódis Kriszta Báriséj című filmjének díszbemutatóján is.

Meghívó az estre
Gordon Agáta Weöres-Psychéről

2006. szeptember 28., csütörtök

Albert Györgyi

Kicsoda Albert Györgyi? Irigyelt médiaszemélyiség vagy kikezdhető, sebezhető, sokat élt ember? Blogger vagy író? Miért pont ő és mire hivatott?


Albert Györgyi azért ír, hogy megértse életét, s saját tapasztalatain keresztül másokat is megértéshez segítse. Miért pont én? - A depresszió szorításában című könyve után megírta a Miért pont ők? - A férfiak fogságában című könyvét is. "Ez az ő felajánlása a női tudatosságnak" - írja róla a Nők Magyarországon.

Boldog kisgyerekkor, diplomata édesapához és családhoz kötöttség, tehát nigériai katolikus lányiskolai kamaszkor a nyolcvanas évek elején, melyből természetszerűleg fejlődött ki lassan a kamaszkori depresszió - Albert Györgyi életútja tizenéves korának végéig. Nincs még húsz éves, mikor negyvenes férfival köti meg első házasságát: a mérleg eredménye egy sikertelen menekülés és öt együtt töltött év.
Tévés személyiség, celebhatározók biztos pontja, könyveivel a siekrlisták ostromlója, vonzalmaival és cselekedeteivel bulvárhír és beszédtéma. Irigylik vagy szeretik? Megtalálta-e, amit keresett?

Albert Györgyi 2006. szeptember 28-án volt az Irodalmi Centrifuga vendége Ujj Zsuzsival.

2006. május 11., csütörtök

Lovas Ildikó

"Hiú állat az asszony, hiába..."
1967. augusztus 18-án született Szabadkán. Az erős délszláv nőirodalom magyar ága. Határon túli irodalmunk erős női ága.


Az Újvidéki Egyetem Bölcsésztudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom szakán 1991-ben diplomázott magyar nyelv és irodalom szakos tanárként.
1987-ben elnyerte az Újvidéki Televízió ösztöndíját. 1991-től az Újvidéki Televízió szabadkai stúdiójának külmunkatársa, ahol 1993-tól állandó munkaviszonyban dolgozott. A Jelen-lét című kulturális magazin, a Napjaink közéleti magazin művelődési adásainak munkatársa, több ifjúsági műsor szerkesztője.
1995-től a Magyar Szó napilap művelődési rovatának állományban lévő újságírója, amely újság kulturális mellékletének, a Kilátónak 1993-tól állandó munkatársa.
1997/8-ban Bosa Milićević Közgazdasági Szakközépiskolában magyar nyelvet és irodalmat tanított.


Írásai 1987 óta jelennek meg hazai és magyarországi folyóiratokban (Új Symposion, Üzenet, Rukovet, Književna Reč, Matica Srpska, Ex Symposion, Jelenkor, Kalligram, győri Műhely, Új Forrás, Art Limes)
Több novellaantológiában szerepel: Varázsszobor (Forum, Újvidék, 1990), Felütés (Jászberény, 1990), Kapun kívül (Kriterion–Pelikán, Budapest, 1993), Budapesti aggadák (Múlt és Jövő, Budapest, 1999), Könyv-Jelző (Park Kiadó, Budapest, 2002), Huszonnyolc colour totál (Zetna, Zenta, 2003) valamint a Magyar Írószövetség gondozásában 2001-ben megjelent antológiában.


Kötetei:
Kalamáris - Forum, Újvidék, 1994
A másik történet (novellák) - Osvit, Szabadka, 1995
Meztelenül a történetben (regény) - Forum Újvidék, 2000
Via del Corso (novellák) - Orpheusz, Budapest, 2001
Kijárat az Adriára – James Bond Bácskában (regény) - Kalligram, Pozsony, 2005
Spanyol menyasszony (regény) - Kalligram, Pozsony, 2007

Lovas Ildikó: A spanyol menyasszony - Lány, regény (Kalligram, 2007) - részlet


Jobban esik ragaszkodnom a részletekhez, mint az apróságokhoz. A Mátyás király is jó, csak az nem női műfaj.

*

Néztem kint a muskátlit, a marokkói rózsaszínt meg a pirosat, erről kellene hosszabban, mint egy kertésznek, a muskátliról írni, az évek folyamán sokszor felmerül, egy régi naplóban is szerepel: a geránium 70 frank.
Régen a muskátli, ha hozzáértél a leveléhez, büdös volt. Minden gyerek kipróbálta. A muskátli azt jelenti, reggel anyád megöntözi, te meg álmosan kucorogsz és nézed. Otthon vagy, nyár van, muskátli, piros, anyád odahajol.
Aztán sokáig semmi.
Most meg az van, hogy nem lehet csak úgy. Otthon, nyár, muskátli, kucorgó gyerek. Át kell hozzá préselődni.
*
És láttam magam, ahogyan majd a Csodák Palotájában igyekszem, hogy a magasban kifeszített kötélen biciklizzek, mint egy cirkuszi majom.
*
A hatalmas, sötétkék anyagon a nemzet büszkeségeinek arcmása, és akkor majd megragadom a gyerek karját, akivel a Csodák Palotájába igyekszem, és azt mondom neki, szinte belemarkolok a karjába közben, hogy nézzen oda, nézze azokat az arcokat! Csak tőled függ, mi lesz belőled!
És látom magam, ahogyan a moszkvai olimpián másodpercek alatt fölmászok a kötélre.
Azt hiszem, vannak pillanatok, amikor feltolul bennünk a múlt egy olyan bizakodó, reményteli, naiv lendülettel, amitől aztán rettenetes dolgokba bonyolódunk. Ezért kerülhettem néhány óra múlva a kifeszített kötélre, lábam között szíjak, hogy megtartsanak, ha nem sikerül a fizikai tudományosság, ami kizárja, hogy a bicaj lebillenjen. A Csodák Palotája a tudományt játékosan közelíti a gyerekekhez, amitől a tériszonyos szülők szemében megjelenik a halálfélelem.
Beleg ömöszöltem magam a hevederekbe, fölmásztam a keskeny létrán, hogy belehajtsak a tátongó mélységbe – ugyanis azt mondta a gyerek, hogy szeretné bizonyítva látni, elérhető minden, mert csak tőle függ, ahogyan nyilván csak tőlem függ, ha én legyőzöm a szédülést, és nem hányok a tömegbe, akkor ő is utánam fogja csinálni.
Nagyszerű érzés volt. Ott ültem három méter magasan egy sodronyra erősített kerékpáron és izzadtam, folyt rólam a víz, úszni lehetett volna a verítékemben, ha nem szívja, öleli magába a pólóm a sok vizet. Lehunytam a szemem, hogy ne lássak semmit, leginkább azt ne, milyen mélység tátong alattam, vigyorgó apákkal, akiknek a fia persze alig várja, hogy fölülhessen erre a halál-masinára. Mert olyan ügyesek, bátrak, apafiai.
Nos, az enyém az anyafia. Nincs benne efféle bátorság, s nem is igen érti, miért kellene, hogy legyen. Ő is vigyorog, akár az apák, de benne kedvesség szunnyad, sajnálja ezt a szerencsétlen nőt, aki vagyok, itt a magasban.
Lehunytam a szemem és újra eszembe jutott a fehér nadrágba bújtatott gyönyörű feszességgel tartott láb, a könnyed mozdulat, amitől a lábujj hegye a stadion mennyezetét érinti, a dagadó nyakizmok, az atléta elején, gyomortájékon a három ránc, a mozdulatlanul előre meredő tekintet, a koncentrálástól párás szemek, hajrá, hajrá!
És már folytak a könnyeim, ő persze azt hitte, a félelemtől, hogy ott ülök, akár egy majom a köszörűkövön, azon a borzalmas kerékpáron, lábam hevederekbe erősítve, alattam megannyi apával. Rájuk köpök azonnal. És szurkolt, hogy indulj neki, anya, ne félj, a súrlódás meg a tehetetlenség meg Newton. Megmaradsz.
És akkor hátulról meglöktek, ott lebegtem, akár a vízben, gurultam a forró délutánban, hullámzott körülöttem minden, és a tüdőm megtelt büszkeséggel, fent voltam a magasban, mint a kötél legtetején!
Crazy Little Thing Called Love!

A Kijárat az Adriára - James Bond Bácskában című regénye kapcsán volt az Irodalmi Centrifuga vendége 2006. május 11-én.

Meghívó az estre
Kijárat az Adriára - részlet

2006. március 16., csütörtök

Bollobás Enikő

Irodalomtörténész, az ELTE Amerikanisztika tanszékének professzora. Az Osiris Tankönyvek sorozatban megjelent Az amerikai irodalom története írója, az amerikai nőirodalom történetének kiváló ismerője.
2006. március 16-án volt az Irodalmi Centrifuga vendége.

Kötetei:
Tradition and Innovation in American Free Verse: Withman and Duncan (Akadémiai, Budapest, 1986)

Charles Olson (Twayne Publishers, New York, 1992)

Az amerikai irodalom története (Osiris, Budapest, 2005)

The 1950s: Proceedings of the Biennial Conference of the Hungarian Association of American Studies (co-editor; ELTE, Budapets, 2005)

“Semmi egyéb a nemzet / mint költemények...” Válogatás Charles Olson verseiből (A Dunánál Könyv- és Lapkiadó, Budapest – Qui One Quint Könyvkiadó, Kolozsvár, 2003. - utószó)

Gordon Agáta írása Az amerikai irodalom történetéről a Könyvtárban

2006. február 2., csütörtök

Anonyma

Anonyma: egy névtelen nő a második világháborús Németországból. Egy nő Berlinben címmel megjelent naplóját Nádori Lídia fordította magyarra.


Az Anonyma-napló 2005-ben jelent meg a Magvető Kiadónál, a 2003-as német kiadás után: az eredetit 1945 április 20-tól június 22-ig jegyezte le névtelenséget kérő szerzője. "Az Anonyma-napló "hétköznapi" önéletírás valakinek a tollából, akinek neve nem egyszerűen ismeretlen a nagyközönség előtt: az elő- és utószó szinte szó szerint egyező intelme szerint nem kell, sőt nem is tanácsos (fel-)ismernünk őt. A két kommentár a szerzőnő sorsának általános érvényével, személyének sebezhetőségével és elsősorban a szerzői kívánsággal indokolja a név tilalmát. Ezekben a szövegekben egyébként nem is tilalomról, inkább ajánlatról beszélhetünk, ám a 2003-as német kiadás fülszövege leplezetlenül megálljt parancsol a szerzőséget firtatóknak: "A szerzőnő kívánsága volt, hogy ne nevezzük meg. Már csak ezért is kerülendő mindennemű találgatás kilétével kapcsolatban." " - írja Nádori Lídia, a kötet fordítója.


Nádori Lídia az Anonyma-naplóról (ÉS, 2005 november 4., 49. évf. 44. sz.)


Miről beszél Anonyma? - Decentrifuga

2006. január 19., csütörtök

Szécsi Magda

Író, képzőművész, mitológiateremtő.
Egy nő, aki cigányságáról gondolkodva újraszülte a cigány mitológiát, megírta tizenhatodik könyvét, de képzőművészként és illusztrátorként is dolgozik. Egy nő, akinek a 'szellemi szabad' nem foglalkozás, hanem életforma.

Szécsi Magda 1958. május 9-én született Komádiban, közel a román határhoz. Négy éves korától tizennyolc éves koráig intézetben nevelkedett. Az általános iskolát Zircen, Balatonkenesén és Sopronban végezete el. Egy évig tanult a győri Dísznövénykertész Szakmunkásképzőben, mivel más lehetősége nem volt. Később munka mellett járt Budapestre, Egészségügyi Szakközépiskolába. Az Egészségügyi Főiskolát az akkori lengyel-magyar oktatási csereprogram keretében Varsóban végezte el dr. Török János támogatásával. Az egészségügyben két évig dolgozott, majd két évig Forancsics Lilla keramikus mellett fazekasságot tanult.

1988 óta szellemi szabadfoglalkozású. 2000-ben Ferenczi Noémi díjat kapott. Meséket ír, könyveket illusztrál. 2006-ban jelent meg tizenötödik kötete, az Időtépő.


Néhány megjelent könyve:
Az aranyhalas lószem tükre (Sport Hungária)
A fekete bálvány birodalma (Omnis Fabula)
Madarak aranyhegedűn (Omnis Fabula)
Oroszlán Szlán királysága (Ab Ovo)
Tavasztündér mosolya (Ab Ovo)
Az álmos pék (Magister)
Homoktorta szüret (Ab Ovo)
Pogány tűz (Ab Ovo)
Csak vitt a szél (Magister)
Töredék-lét (Ab Ovo)
Szia Frici! -Gyöngy- (Ab Ovo)
Időtépő (Széphalom Könyvműhely)
Cigánymandala (Széphalom Könyvműhely)

Néhány általa illusztrált könyv:
Maria Pawlikowska Jasnerzewska: Csókok, 1989;
Tamási Orosz János:Várnék még, 1990;
Tamási Orosz János: Sírgödrök évada, 1992;
Szájról–szájra magyar népmesék, 1997;
Baudelaire: Éjszakai varázs, 1997;
Tagore: Lámpa az útra, 1998;
Énekek éneke, 1999;
József Attila: Uram! 1999;
Két karod párna címmel Nagy László fordításában a bolgár népköltészet gyöngyszemei 2000 karácsonyán jelent meg.



Kiállításai Budapesten többek között az Art Galériában, a Derkovits Galériában, az Almássy téren, a Pataky Művelődési Házban, a Néprajzi Múzeumban (közös kiállítás roma festőkkel), a Roma Parlamentben (cigány festők állandó kiállítása), a Gyöngy galériában, a Fővárosi Művelődési Házban, a Vörösmarty téren, és a Kossuth Klubban vltak láthatóak.
Kiállított Tatán, Tatabányán, Kapolcson, Pécsett, Szegeden, s számos más vidéki helyszínen.

Meghívó az estre
"Na ezek a fontos dolgok, nem a baszás!" - Szécsi Magda: sms-ek
Szécsi Magda könyveiről

2005. december 1., csütörtök

Závada Pál

Závada: Hungarikum. A férfi-nő skízis írója.

„Minden őszinte önvizsgálatunk a két nem egyenlő méltóságát és kollektív személyiségünk mentális egészségét szolgálja.” Závada Pál

Závada: Hungarikum.
A népi írók hű követője! Közvetlen utóda, szellemi leszármazottja Veres Péternek. Ez fontos. Nem tudom, hányan vagyunk itt olyanok, akik nem ebben a városban születtünk, és érzünk még valamit szűkebb szülőföldünk, a vidék, egy kihalóban lévő kultúra iránt. Folytatva a népi írók által elkezdett történetet, ennek a kultúrának a bomlásáról, elöregedéséről beszél Závada.

Závada: A férfi-nő skízis írója.
Férfi-nő skízis alatt azt a tökéletes elkülönültséget értem, amelyben a hagyományos világkép szerint rendezkedett be egymás mellett a két nem, de úgy, hogy tökéletesen külön teret és időt foglalnak el, teljesen más etikát, szokásokat és kötelezettségeket vállalva.
Pontosan azt a jelentékeny kiterjedésű vakfoltot írja tele, amely a hivatalos férfikép és a tapasztalati férfikép között terjengő senkiföldje. A „hivatalos férfikép” alatt zömmel a férfiak önreprezentációját értem, például az irodalomból megismerhető férfit. A tapasztalati férfikép pedig kinek-kinek az otthoni, a családban megismerhető, gyerekként elfogadott férfi.
A kettő között gyakran jelentős különbség van, a háziasított férfiben, családtagban gyakran szinte felismerhetetlen az „eszmei” férfi vagy a társadalmi funkciókat betöltő férfi.

A Milota Erkájának erotomán fantáziája megszégyeníti a férfiakét, ezzel a szerző ismét irodalmunk egy izgalmas vonulatát követi, éspedig azt, amelyet többek között Weöres: Psyché és Esterházy: 17 Hattyúk című könyvei jeleznek.
Ezekben jeles íróink sikeresen duplafenekű kísérletet tettek fájdalmasan hiányzó női irodalmunk megteremtésére.
Hozzájuk zárkózott fel Závada, aki művével bebizonyítja, hogy ő is van olyan nő, mint az említettek. De lehet, hogy még olyanabb is!

2005. december elsején volt az Irodalmi Centriguga vendége.

Meghívó az estre
A Jadviga párnájáról
A Milotáról
A Fényképész utókoráról

2005. március 31., csütörtök

Gordon Agáta

Író és Gong Odaátra. Az Irodalmi Centrifuga genderalapú és interkulturális élőfolyóirat alapítója és működtetője Bódis Krisztával a Centrál Kávéházban.

Hivatása a hobbija: izgalmas nőket tanulmányoz történetileg, intellektuálisan, esztétikailag meg amúgy is. Hivatásos együttműködő.
1963-ban született egy klinikán, azonosítatlan nemű magoncként. A hajnali vizit döntése besorozta nőnek a csecsemőt, ám ugyane döntés életre szóló kétséggel is felruházta. Vajon muszáj egyetlen nem szoros kötelékeiben élni? Szövegeiben kibúvókat keres. A valóságban kettős életet él: részben nyilvánosan meleg, részben meg titokban.
Az Éjszakai állatkert bábaszerkesztője. 1997-ben jelent meg Kecskerúzs című regénye, ezzel irodalmunk népi-leszbikus búvópatakját élesztette újra. Elkötelezett nő- és melegvédő. Multiaddiktív életigenlő. Szabadidejében háztartásbeli, együtt él néhánmy macska- és néhány mástudatú személyiséggel: lepkegyűjtő. Szub-európai etnoqueer art-sámán, az erdők istennője, Baba Jágoda tisztelője. Sámándalai a Mosodában olvashatóak.

Könyvei:
A sötét mintha országolna Versek. Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1987
Kecskerúzs Regény. Magvető, 1997
Jobblét Rövidregény. ÉS, 2000
Ezüstboxer. Nevelési kisregény Két kisregény. Szignatúra Könyvek, 2006