2007. november 29., csütörtök

Ágens

27 éves korában kezdett el énekelni.

2000-től foglalkozik színházújító kísérletekkel. Alkotótársaival, főként Gergye Krisztián táncos-koreográfussal és Tasnádi József képzőművésszel közösen a zene, a kortárs tánc valamint a látvány tökéletes egységét keresi.

'Ágens - így nevezik, így hívja magát, így is tanultuk meg az elmúlt évek alatt. Egy nő, akinek természet alatti hangja van, biztosan megszámolta már valaki, hány oktáv, és úgy jár-kel a zene és opera irodalomban, ahogy csak kedve tartja. Na, úgy nem. Mert nem a kedve tartja, hanem a mondanivalója. Ebben a világban, ahol a koncepció megléte gyanús, ahol nem szokás mondani valamit, hanem inkább formába önteni szokás, ott bizony megbízhatatlan művészeti elem az, aki magasról tesz a szokásokra, az elvárásokra, és saját törvényéhez szabja a magas művészeti alkotásokat. Öntörvényéhez - mondhatnánk, de csak az tudja ezt tenni, akinek van. Öntörvénye. Magára szabott világa. Mihez tartása.Ágens- nem írható bele az általunk már megismert formákba. Kitalálta, vagy éppen megtalálta magát.' Sándor Erzsi - Petőfi Rádió, 2006. nov.


Kúrós versek címmel jelent meg kötete a Barrus Kiadónál.

"A mintegy kilencven oldalas vékony fekete kötet üt. Négy, ötszöri átolvasásra is sugárzó szövegeket olvashatok. A kötet gerince azonban már nem bír ki ennyi forgatást, s mint egy ébenfekete pasziánsz csomagból húzom elő az egyes lapokat, rajtuk a fehér betűk, jelek sokasága, konstellációk, fordulópontok, sorsdiagramok. Mintha a versek térnének át olvasás közben egy újabb formába, és lesz belőlük egy külön kereteztethető kép, vagy egy lapokból variálható regény, de talán legjobban egy kortárs librettó." Kurdy Fehér János / Élet és Irodalom, 2007. július 27.

2007. november 8., csütörtök

Bán Zsófia


Író, esztéta, irodalomtörténész. Egy amerikáner, aki kijárta az esti iskolát, s talán majd minket is megtanít.
'"Bovaryné én vagyok" - mondta Gustave Flaubert. Ha egy kicsit alaposabban megvizsgáljuk ezt a szállóigévé vált kijelentést, akkor elgondolkodhatunk az irodalmi alak, a valóságos én és a szerzőség kölcsönös viszonyairól, és azzal a talán szokatlan kérdéssel is szembetalálkozunk, hogy mi köze van az irodalmi szövegeknek a nemi különbségekhez.' - Bán Zsófia: Van-e az irodalomnak neme? Előadás a Mindentudás Egyetemén 2004. április 5-én.

"Világpolgár. Gyűjti Amerikát.
Gyermekkorában éli, nézi, érzékeli, aztán olvassa, rendezgeti, kutatja, elemzi, előadja. Végül írja: Amerikáner.
Mit tesz egy néppel, ha a 60-as évek közepén már 50 millió TV-készülék előtt ülnek a lakói? Mi lesz a könyvekkel? Olvasunk-e még? Van-e az irodalomnak neme?
Merev határok nélkül mutatja be a szemlélet és látásmód másságát olvasóinak és diákjainak. Az Éjszakai állatkert címadó novellájának szerzője." (Fábián Évi: Nők Magyarországon - G. A.)

2001 óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Amerikanisztika Tanszékének docense.
Főbb oktatott témakörei a XIX-XX. századi amerikai irodalom, a Critical Theory, a kortárs irodalomelmélet, az amerikai filozófia, a XX. századi amerikai művészet, a vizuális kultúra valamint az amerikai kultúra és civilizáció.

Saját, önálló novellákként is olvasható fejezetekből összeálló regénye az Esti iskola - olvasókönyv felnőtteknek a Kalligram Kiadó gondozásában jelent meg 2007-ben. Ő egész népét fogja - reméljük.

Az Éjszakai állatkert antológia bemutatóján 2005. december 15-én, Esti iskola című könyvével 2007. november 8-án volt az Irodalmi Centrifuga vendége.

Bán Zsófia portréja

Bán Zsófia honlapja